Egy hálózatban rólunk

FB TW YT PN
K

ülönben is, arra gondoltam, hogy eljövök és társaságot tartok."– Egyébként nem nyerhetem meg ezt a kis vitánkat, igaz?Megforgattam a szemem, és megpaskoltam a mellettem lévő helyet a queen méretű ágyamon."Gyerünk. Visszaült a székre, és figyelmesen nézett rám.– Jó életed van itt, Peter. Az ősz hangjai lágyan szóltak, mint a zene, miközben mi ketten élveztük az italokat.– Érdekel, ha megkóstolok néhányat ezekből a péksüteményekből?– kérdezte udvariasan Ally."Annyira elképesztően néznek ki, hogy alig bírom magam."Felemeltem az államat: – Menj csak, Ally. Felnéztem rá, és lenyűgözőnek találtam. Vettem magamnak egy szép állást, ahol otthonról dolgozhatok, ha igazán akarok.

Én vagyok a jó."Ally intett az anyjának."Igen, igen, őrizd meg a békét. Különben sem volt kedvem ünnepelni. A szoba, amelyben voltam, ismeretlen volt számomra, noha abban a házban volt, amelyben felnőttem. Lehajtottam a maradék kávémat, és mély levegőt vettem.– Nos, azt hiszem, nekem is át kellene változnom. Nekem volt a legnagyobb szobám a házban, mielőtt beköltöztek Tyler le randevúzása magában foglalná. Evan vagyok, mögöttem pedig a barátnőm, Miranda, aki a kulcsokkal babrál. Hátradőltem az ágyamban, és az Allyvel töltött időre gondoltam. Az unokatestvérem kinyitotta az ajtót, és rám nézett.
Ally mosolyogva Mirandára hajolt, és intett.– Örülök, hogy találkoztunk randevúzni valakivel. Kathy, rád hagyom az otthonomat aki költözik. Nagy, túlméretezett pólója megmozdult, amikor ült.
Körülnézett a szobámban, és bólintott, mintha helyeselné a dekorációs döntéseimet. Megszólítottam Allyt: "Mennünk kell. Fiatalok, tizenkilenc évesek, és maroknyi is lehet."Megpróbáltam elővarázsolni a szavakat, amelyeket elmondhatok neki, de az agyam egyszerűen nem működött együtt.Éreztem, ahogy selymesen meleg keze megszorítja az enyémet. Ő sportolt, amíg én zenéltem. Nem kell kérdeznem.
Mosolyogva vette át, és leült. A célom egy kicsit elcsúszott. Anyám és nagynéném az ebédlőasztalnál ültek és beszélgettek.– Hivatalosan csak addig ébred, amíg meg nem iszik egy csésze kávét.– mondta anyám a nagynénémnek.Ők ketten nevettek. Mi újság?"Becsukta maga mögött az ajtót. Odasétáltam az étkezőasztalhoz, leraktam a bögrémet és leültem."Igen?"Átnyúlt az asztalon, és megfogta a kezem."Figyelj, Peter, tudom, hogy ez egy hatalmas változás az életedben. Megforgattam a szemem: "Oké, oké, elég jó vagy ahhoz, hogy elmondjam egy lánynak, hogy elhoztam az unokatestvéremet randevúzni. Felszabadító érzés itt."A pincérnő visszajött a rendelésünkkel. Minden lány, aki megkóstolja a tálat, általában megeszi az egészet."Elpirult, miközben egy szalvétával megtörölte ajka néhány morzsáját.– Sok lányt hozol ide?Megráztam a fejem: "Nincs időm ilyesmire.

Az elmúlt néhány hét elmosódott számomra, mivel anyám üdvözölte otthonunkban a nagynénémet és az iker unokatestvéreimet. Ally szívből nevetett a karomban.– Emelj fel, Péter!Olyan magasra emeltem, amennyire csak tudtam. Végül a floridai világbajnokságon mentünk, és másodikak lettünk."Ránéztem, és elmosolyodtam: "Nos, nem olyan, mintha együtt nőttünk volna fel, Ally."A lány bólintott, miközben összeszorította a száját."Igazság."Bekanyarodtunk a park felé, amely akkora volt, mint az öböl, amely mellett épült.Észrevettem, hogy Ally egyre közelebb sétál hozzám.
Valami Netflixet akartam nézni."Elmosolyodott és mellém kúszott. Még jobban elkapta tőlem a fejét.– Nos, mivel nem vagyok elég jó ahhoz, hogy elmenj ide randevúzni, miért foglalkozol velem?hitetlenkedve felnevettem.– Mindig el tudok menni, és kibírom a számlát.– Nem érdekel. Értem."Kortyoltam a kávémat és örültem, hogy a varázslatos elixír új életet lehelt belém.– Mi van ma?– kérdezte Kathy Allyt. Az agyam forogni kezdett. Kinyújtotta a karját, és még egyszer lehunyta a szemét."Úristen, imádom! Olyan érzés, mintha repülnék!"– kiáltott fel, miközben az emberek a parkban figyeltek minket és mosolyogtak.- Oké, oké...

Tyler le randevúzása magában foglalná

TOP